Távolodás az élet fixpontjaitól
Párizs – Los Angeles – Papeete
Előre bekészített párna és takaró vár a repülőn, jelezve a jövendő 12 órás utat. Párizsból szállunk fel Boeing 777-es gépünkkel, és a biztonságos farok részben ülünk. A motorok zaja miatt széria tartozék a füldugó és a tv fülhallgató. Van azonban egy vitathatatlan erénye az Air France interkontinentális járatainak. Mert bár olyan, mint egy harlemi gospel kórussal liftezni egész éjszaka, az étkezés három fogásos, finom francia chardonnay kíséretében. Mindezt kétszer. A kávéhoz pedig olyan műanyag csészéket
adnak, amelyekből korábban sose volt hatos készletem…
Hajnal 5-kor érkezünk Los Angelesbe, ahol helyi idő szerint lopva egy éjszakát este 7 órakor szállunk le. Ez persze csak úgy lehetséges, hogy végignézzük a világ leghosszabb naplementéjét úgy 8 órán keresztül, köszönet a föld forgásának.
„LA” megér egy misét! Landolj sikeresen, várj fél órát hogy kiengedjenek
a gépből, aztán ha ügyes vagy, akkor a teremnyi kígyózó sor helyett átvágsz
(a szalagon kívül persze) Tahitire hivatkozva a jegyellenőrhöz. Máris megspóroltad azt az időt, amit ott helyben el is tudsz tölteni ujjlenyomatokkal, adatmegadással és nyomtatással.
Ki kellett jönnünk a tranzitról, és újra becsekkolni, mert hát ehhez kell kiváltani a kötelező vízumot itthon, és ahogy a befőtt teszi el a nagymamát is, vagy talán a big brother-t? Mindegy. Ma már vízummentesség mellett egy ESTA státusz ellenőrzéssel, online elintézhetjük a belépési papírokat.
Némi Duty Free levek miatt persze az újra becsekkolás nem volt olyan egyszerű. Nem mintha a repülőn betintáztunk volna, de csak poggyászként mehetett Tahitire.
Szóval ezek az amerikaiak: Jön egy srác, csipog a kapunál mint az ébresztő. „Okay” mondják neki, és átvezetik egy különálló üvegkabinba! Ott felemeli a kezét, de csak komótosan félig, feljebb nem. Gyanús. A detektor csipog
deréktájt. Nincs ott semmi. Aztán bokánál, meg vállnál. Sehol semmi, csak a csipogás. Nem irigylem, szerencsétlen tele volt belül acéllal, és ahogy látom megszokta már. Úgy járnak ők repülővel mint mi vonattal, persze ha a késéseket nem vesszük figyelembe – a vonat esetében.
Tipp: Sajnos az öt ujjas ujjlenyomat vizsgálat, vagy hogy még a cipőnket is átnézik fárasztó és talán indokolatlan, de megszokjuk. Amire viszont érdemes figyelni, az az alkalmazottak pillanatnyi hangulata. Van aki érezteti a hatalmát ha nem mutatsz tiszteletet, persze ha karácsony van nekik is fülig ér a szájuk.
ByBy Budapest 
Charles de Gaulle – Párizsi formák 
Naplemente forever 
Valahol a Sziklás-hegység felett 
Los Angelesi médiafal 
Nagy út, nagy gép 
Csendes-óceáni csillagok – nulla fényszennyezés 
Papeetei hajnal
Los Angelesből 8 és fél órányi repülőút után, helyi idő szerint reggel hatkor érkezünk Tahiti földjére, hogy egy még az útikönyvek olvasása után is elképzelhetetlen, furcsa és ellentmondásos paradicsomba csöppenve értsük meg az ősi és jelen kultúrák együtt élő szellemét.
